Béla herceg (1048-1060) ezüst dénár

Tegnap, azaz 2021 március 1-én kezdtük meg az idei első fémdetektoros terepbejárásunkat. Nem is kívánhattunk volna parádésabb szezon indítást, ugyanis már az első néhány méter megtétele után egy nagyon szép állapotban lévő 11. századi ezüst veret csillant meg az ásó által kifordított földkupac tetején. Hamar kiderült hogy I. Béla (herceg: 1048–1060, király: 1060–1063) hercegsége alatt kibocsátott ezüst dénár lett az idei első szerzeményünk. 

Múlt hét derekán kezdődött el a Szarvasi Arborétum mellett tervezett kerékpárút nyomvonalának előzetes régészeti feltárása. Az ásatást a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum végzi Szarka József régész irányítása mellett. Fémdetektorainkkal rendszeresen ellenőrizzük a földmunkagép által kitermelt földhalmokat és a nyomvonalon belül kirajzolódó feltételezett objektumokat. Ezzel egy időben az ásatási terület által érintett régészeti lelőhely környezetét is igyekszünk minnél szisztematikusabban átvizsgálni szórvány fémleletek után kutatva. Legelső alkalommal csupán egy-két ígéretesnek tűnő helyen jártunk le néhány rövidebb kutatósávot. Ekkor került elő a számunkra oly nagy meglepetést okozó csodaszép Árpád-kori ezüst érme. A tisztítás és a pontos meghatározás után újabb fotókkal és egy külön posztban részletesebb információkkal is jelentkezünk :)

András idejében kezdődött meg a hercegi pénzverés, mivel öccse, I. Béla (herceg: 1048–1060, király: 1060–1063) hercegként nagyobb méretű, nehezebb súlyú és magasabb ezüsttartalmú féldenárokat veretett, igaz, királyként ő maga is rosszabb érméket bocsátott ki később. A hercegi pénzeket valószínűleg nem Esztergomban, hanem másutt verték, tehát ekkor legalább két pénzverőház párhuzamos működésével számolhatunk. András király és Béla herceg pénzein jelentek meg az első sziglák, azaz pénzverőjegyek, amelyek az adott érmetípuson belüli egyes emissziók elkülönítését szolgálhatták, illetve ellenőrző szerepük volt.