Tálkapénzek egy Árpád-kori falu területéről

A múlt héten is gőzerővel folytattuk a néhány hete felfedezett, ezidáig még nem regisztrált hatalmas kiterjedésű lelőhely fémdetektoros kutatását, amely legnagyobb örömünkre szinte ontja a szórvány fémleleteket. Ezek túlnyomó többsége az Árpád-korhoz köthető ugyanis a leletszóródási térkép alapján egy, -a tatárjárás során elpusztult jelentősebb falu képe kezd kirajzolódni. A település valószínűleg III. Béla idején élhette virágkorát, ugyanis erre engednek következtetni a tucatszám előkerülő bizánci stílusú tálkapénzek, és az arab íráshoz hasonló kufikus írásjelekkel ellátott rézpénzek. 

A sok tálkapénz között legnagyobb meglepetésünkre egy kuriózumnak számító bizánci veret is napvilágra került, amely kiválóan szemlélteti milyen nagy hatással volt ezen érmék stílusa III. Béla pénzmegújítási kísérletére. I.(Nagy)Manuél (1143-1180) Bizánci császár tálka alakú billonból vert Aspronját (a képen balra lévő érme) Konstantinápolyban verték. Előkerülése igen nagy örömöt okozott számunkra... 

Végül érdekes észrevételt tennénk az egykori falu területéről előkerült szórvány éremleletek kapcsán. A már említett III. Béla által kiadott tálkapénzek mellett feltűnően nagy számban találtunk egy aprócska dénár típust. Az ÉH52 referencia számmal jelölt kis méretű dénárokat a numizmatikai szakirodalom egy része II. Bélához köti, másik része pedig ún. anonim dénárként, azaz konkrét uralkodóhoz nem társítható kifejezéssel említi. Nem tudom mennyire életszerű az hogy egyazon lelőhelyen szinte kizárólag II. Béla és III. Béla uralkodók pénzei vannak jelen... Vagyis ezek alapján érdemes lenne elgondolkodni azon hogy az azonos lelőhelyről előkerülő két domináns éremtípus között (főleg pénzkibocsájtó szempontjából) vajon nincs-e komolyabb összefüggés? 

A lelőhelyről előkerült érmék a Szarvasi TSM numizmatikai gyűjteményét gyarapítják.