Egy ritka 16. századi Angol textilplomba

Kutatásainkat az idén is tovább folytatva, a korábbi viszonylag gyakori típusok mellett ezúttal egy nagyon szép, igen ritka 16. századi angol textilplomba került elő. A drága korabeli kelmék védjegyeit akkoriban gyakran hamisították, s egészen szokatlan, hogy ennek a példánynak- első ránézésre - nem rontott a körirata. Általában kihagynak egy-két betűt, vagy fordítva tüntetik fel. Igazából a valódisága mellett szól az is, hogy a köriratba belógó korona keresztje, tényleg a koronához kapcsolódik. A hamisítványoknál ezt félreértelmezték és a kereszt elkezdett "önálló" életet élni, körirat elválasztó jeleként. A * HONI * SOEIT * QVI * MAL * V * PENSE c+ (szabad fordításban "rossz az, aki rosszra gondol") középfrancia körirat az angol királyi címer mottója lett a 14. századtól, a térdszalagrendhez kapcsolódóan. Ez egy vicces történet: https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A9rdszalagrend. Akkor a francia volt az elit nyelve az angoloknál.

A nyugati posztó egy része valójában luxustermék volt, köztük bizonyos angol és flamand (Belgium és Hollandia) fajták, a többség azonban igazából inkább közepes árú vagy még annál is olcsóbb volt. Az egész mögött az állt, hogy a Magyar Királyság lemaradt az iparosodási versenyben és nem tudott olcsón saját, jó minőségű textilt (posztót) előállítani, s az összes fejlesztési kísérlet bebukott a nyugati olcsó tömegárun (pl. Görlitzből, Boroszlóból). A kifejezetten jó minőségű szövetek előállításában Nürnberg, Augsburg és dél-bajorországi városoknak nem volt versenytársa. Itt is történtek kísérletek, de a korabeli "multik", pl. a jelentős magyarországi érdekeltségekkel rendelkező augsburgi székhelyű Fugger vagy a nürnbergi eredetű Haller családok ezt meggátolták, mert elesetek volna a profittól. És az uralkodót sem kellett nagyon győzködni, mert a behozatali vámok komoly extra bevételt jelentettek az uralkodói kincstárba.

És amúgy pont emiatt is nagyon izgalmasak a plombák, mert egy-egy ilyen sorozat nagyon látványosan mutatja, hogy mekkora volt az egyes falvak, mezővárosok vásárlóereje a középkor végén. Az aktuális lelőhelyen lévő egykori falu ezek fényében inkább közepesnek látszik, nem éri el a kifejezetten gazdag települések szintjét. Nála csak valamivel erősebb volt pl. Pápa, de sokkal gazdagabbnak látszik pl. Nagszénás-Szénásegyháza vagy Orosháza-Szentetornya.

Köszönet Dr. Mordovin Maximnak a meghatározásért és az információkért!