Új információk két korábbi éremlelet kapcsán

Tavaly ősszel már beszámoltunk két római éremkincs lelet felfedezéséről. Mindkét éremleletre teljesen váratlanul, igen nagy területeket lefedő, fémdetektoros terepbejárás során bukkantunk. Szarvastól délkeletre előkerült immáron 132 darabra bővült leletegyüttes első ránézésre kizárólag Valens és I. Valentinianus bronz vereteit tartalmazza. Az érmék pontos meghatározására csak később adódik lehetőség, ugyanis azok restaurálása előtt a patina felületéről természettudományos vizsgálat céljából anyagmintát vételeznek.

Az éremleletbe még akkor botlottunk bele, amikor a területet egybefüggő kúltúrnövény borította. A földtulajdonos engedélyével a hozzáférhető részekről sikerült a veretek nagy részét begyűjtenünk. Majd nemrégiben a talajfelszín feltárcsázását követően sikerült felszednünk az éremlelet további példányait is. Ez utóbbi akcióban Vida István a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának numizmatikusa, szakmuzeológusa és az Orosházi Múzeum önkéntese Benkő József is segítségünkre sietett. Egy Minelab GPX 5000-es nagy érzékenységű fémdetektort is hozott magával, amely nagyban hozzájárult a mélyebben fekvő érmék sikeres felszedéséhez. Ezúton is köszönjük a segítséget!

Ezen területtől északra, légvonalban 4,8 kilométer távolságban egy új lelőhely feltérképezése során bukkantunk rá egy újabb, 44 darabból álló II. Constantius vereteiből álló éremleletre. A másikkal ellentétben ezúttal több 3-5 darabból álló masszívan összetapadt példányt is begyűjtöttünk. Mindkét leletegyüttest ugyanazon egykori folyószakasz medrét kísérő partvonulaton rejtették el. Az érmék közelében látott nagyszámú szarmata edénytöredékek pedig arra utalhatnak, hogy a rejtések mindkét esetben egy lakott szarmata telepen belül történtek.

Az antik érmékkel foglalkozók körében közismert egy 1927-es Öcsöd közelében fellelt 2001 darabos, úgyszintén IV. századi római éremlelet. Az érméket a korabeli leírások alapján az imént ismertetett két lelőhelytől alig néhány kilométer távolságban, azokkal szinte egy vonalban fedezhették fel. Könnyen elképzelhető, hogy mindhárom szinte azonos időszakban elrejtett éremlelet földbe kerülésének kiváltó oka, akár egyazon történelmi eseményre vezethető vissza. 

Az éremleletek a restaurálást és a szakszerű meghatározást követően a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum kiállításain is bemutatásra kerülnek.